2010.03.20

Így is lehet új lakásod OTP-re, ráadásul olcsóbb, mint a hitel!...

 2010.01.27

Hitelkamatot csökkentett az Erste Bank: mától érhető el az új konstrukció ...

 2009.10.06

Bekeményít az MNB - Majdnem vége a lakossági hitelezésnek ...

A Magyar Nemzeti Bank a napokban a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál - mondta Simor András, az MNB elnöke az MTI-nek vasárnap.

A szabályozás erőteljesen korlátozná a hitelezést, különösen a devizahitelezést Magyarországon. A Nemzeti Bank által javasolt szabályrendszer a jelenlegi restriktív banki gyakorlathoz képest is jelentős szigorítást hordoz. Minimálbéresek gyakorlatilag lemondhatnak a devizahitelekről. Az új szabályozás elméletileg megengedi, de a gyakorlatban erősen bekorlátozza az eurón túli más devizában történő hitelnyújtást. Fontos kiemelni, hogy ez egy javaslat és még nem törvény, s valószínűleg számos konzultatív szakaszon megy még keresztül, vagy legalábbis reméljük.Már korábban is beszámoltunk arról, hogy az MNB korlátozni akarja a devizahitelezést. Most az a különbség, hogy a forinthitelek is komoly restrikció alá esnek, miközben már szó sincs banki önszabályozásról, az MNB törvényt szeretne, ráadásul rendkívül kemény feltételekkel. A szabályozás nem tőkeoldali, hanem adminisztratív, így vonatkozna a fióktelepekre is. Az MNB szerint a javasolt hitel-fedezet és törlesztés-jövedelem arány korlátok alkalmazása a forint- és devizahitelek esetén valamelyest lassíthatja ugyan a jövőbeli fellendülést, de a növekedés szerkezete egészségesebb lenne, és a kisebb folyó fizetési mérleghiány miatt csökkenne az ország külső sérülékenysége. Ez a forint- és eurókamat közötti különbözet gyorsabb csökkenését tenné lehetővé, és a növekedést hosszú távon is javíthatná.

Az MNB által javasolt szabályozás az egyedi banki szintű kockázatvállalási alapelvek, illetve a hitelezési feltételek szigorítását célozza, aminek részét képezi a jövedelemarányos törlesztés, a hitel-fedezet arány, valamint a gépjárművásárlás finanszírozásánál a maximális futamidő korlátozása. Az elképzelés szerint mind a bank, mind az ügyfél kockázatait mérsékli - a túlzott eladósodás elkerülésével - a vállalható jövedelemarányos törlesztés (payment-to-income ratio, PTI) korlátozása, ami egy kétkeresős háztartás nettó átlagjövedelméhez képest forinthiteleknél maximum 30 százalék lehetne. Alapesetben az eurón kívüli devizában történő hitelezés esetén a PTI 15%-os lenne. (Ami alapján nehezen képzelhető el akármilyen folyósítás.)
A fedezett hitel vissza nem fizetése esetén a bankok kockázatát csökkenti a maximális megengedett hitel-fedezet arány (loan-to-value ratio, LTV). A forintalapú jelzáloghiteleknél a piaci érték alapján 70 százalékos maximális LTV arány javasolható az MNB elképzelése szerint. A forintalapú gépjármű-finanszírozásnál 80 százalékos maximális LTV arányt vár el az MNB, maximálisan 5 éves futamidő mellett. A devizahiteleknél sokkal szigorúbb korlátot javasol a jegybank, az eurón kívüli egyéb devizákat egy 0,5-ös szorzó alkalmazásával kitörölné a banki gyakorlatból.

Az MNB arra számít, hogy a devizahitelezés a múltbeli tapasztalatok alapján újból gyorsan megindulhat, ezért úgy gondolja, hogy még a fellendülési periódus előtt fontos lenne bevezetni a szabályozást. A javasolt szabályozási koncepciót és a hozzá készített hatástanulmányt az MNB már megküldte a Pénzügyminisztériumnak.

Az MNB álláspontja szerint a devizahitelezés szabályozásáról a Pénzügyminisztérium hivatott dönteni, mivel e téren a kormányzat alkothat rendeletet, ill. terjeszthet az Országgyűlés elé jogszabálytervezetet. Az MNB természetesen szükség esetén kész a javaslatról egyeztetni a pénzügyi stabilitásért felelős további intézményekkel és a piaci szereplőkkel is. Simor András vasárnap Isztambulban a Reuters szerint azt nyilatkozta: "Nagyon fontos olyan szabályozási korlátokat teremteni, amely megakadályozza ilyen devizaadósság ismételt felépülését a jövőben..., ezért bizonyos jogszabályi változtatásokat javaslunk".